View article

Napjainkra a turizmus megkérdőjelezhetetlenül a fejlett társadalmak létformájává avanzsált, az egyének szokásos térpályáin túli utazásai mind a szabadság eltöltésében, mind a munka világában mindennapos aktivitássá váltak, és 2016-ban világszinten már közel 1, 3 milliárd nemzetközi turistaérkezést eredményeztek (UNWTO 2017). A turizmus fejlődéstörténetében az innovációk kulcsfontosságú szerepet töltöttek be, számos technikai, technológiai fejlesztés (például a sugárhajtású utasszállító repülőgépek, vagy a számítógépes foglalási rendszerek elterjedése) a növekedés mérföldköveként értelmezhető (PUCZKÓ–RÁTZ 1998). Ugyan a turizmusban közvetlenül vagy közvetve érdekelt cégek innovációi elsősorban profitorientáltak, mégis hozzájárulnak a társadalom életminőségének növekedéséhez (KISS 2015). Az állam egyrészt érdekelt a jövedelemtermelő, munkahelyteremtő turisztikai vállalkozások innovatív törekvéseinek legkülönbözőbb eszközökkel történő támogatásában, másrészt a turizmusipar kínálta bővülő szabadidős aktivitásokból kiszorulók számának csökkentésében (BEHRINGER et al. 2002). Felismerve a turizmus életminőségre gyakorolt kedvező hatásait, az állam–a technikai, technológiai innovációk eredményezte fejlődés piacgazdasági következményeit kompenzálandó–elsősorban a belföldi turizmus vonatkozásában igyekszik a szolgáltatásokhoz szélesebb körű társadalmi hozzáférést biztosítani (PUCZKÓ–RÁTZ 2011). Tekintettel arra, hogy a turizmusból való kimaradás okai nem minden esetben anyagi természetűek (KSH 2016), egyes esetekben magának a társadalomnak kell megoldást találnia a szabadidő …