View article

Az alkalmazott nyelvészet régóta fontos területnek tartja és kutatja az egyéni különbségeket, hiszen a kutatások eredményei egyértelmű eltéréseket mutatnak a nyelvtanulók között mind az idegennyelv-tanulás ütemében, mind annak végső sikerességben (Dörnyei & Ryan, 2015). Bár a tanulmányok nagy része az osztálytermi tanulásra vonatkozik, egyre inkább elfogadott az a megközelítés, miszerint a kutatási repertoárt bővíteni kell kontextusérzékeny vizsgálatok bevonásával, mivel az egyéni különbségek szerepe és hatása a tanulási folyamatokra a tanulási környezettől függően eltérő lehet. Ilyen tanulási kontextus a külföldi tanulmányok folytatása, mely során az egyéni különbségek fontossága tagadhatatlan: szerepet játszhatnak a diákok kezdeti döntésében, hogy egyáltalán vállalkoznak-e egy külföldi tanulmányútra (Ożańska-Ponikwia & Carlet, 2020; Stroud, 2010), potenciálisan alakíthatják a tanulási folyamatokat a külföldi tanulmányok alatt és után is, illetve hatásuk kiterjedhet nyelvi és nem nyelvi eredményekre egyaránt.

Magyarországon az elmúlt évtizedek során a nyelvoktatást illető modernizációs törekvések nem érték el teljes egészében a céljukat (Öveges & Csizér, 2018), és továbbra is számos probléma áll fenn az idegen nyelvek tanulásával kapcsolatban. A megoldási javaslatok között felmerült a középiskolások rövid nemzetközi tanulmányutakon való részvételének lehetősége is, ami bár a járvány-és gazdasági helyzet miatt nem valósulhatott meg, de az Erasmus-programok középiskolában is elérhetőek. Ugyanakkor nagyon kevés tudásunk van ezeknek az utaknak a hatásairól akár nyelvi, akár nem nyelvi szempontból, ezért a …